Kis türelmet,
feldolgozás folyamatban ...

LED-lámpa hizlalhatja a világverő magyar primőröket

2015-11-25

Hatalmas beruházási igény, hosszadalmas engedélyeztetési procedúra hátráltatja a termálvízzel fűtött fóliasátrak elterjedését az országban. Pedig a Dél-Alföldön akár félszáz új kutat is fúrnának, ha könnyebb lenne megszerezni hozzá a hatóságok hozzájárulását. Eközben az üvegházi technológia is fejlődik; a legújabb LED-lámpákkal már megérné szedésig világítani a növényeket, a primőr zöldségek minősége ekként a nyári termését közelítené.

Télen egy tisztességes levest sem lehet főzni – panaszkodnak gyakran a háziasszonyok, mivel késő ősztől rendszerint eltűnnek a piacokról az ízletes friss zöldségek; helyüket az import és a hazai primőr áruk veszik át. Magyarországon csupán 350 hektáron termesztenek zöldségeket melegházban, ami ahhoz sem elég, hogy a belföldi igényeket fedezze – mondta el Helyi Híradók kérdésére Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Egyes terményekből – például paradicsomból – ráadásul annyival olcsóbb az import, hogy meg sem éri itthon foglalkozni vele télen, decembertől februárig.

(MTI-fotó: Ujvári Sándor)



Mindig megéri a saját terméket választani

Az igazsághoz tartozik, hogy a hazai primőr zöldség sem tökéletes, az íze talán jobban közelít az elvárthoz, de a beltartalma jócskán elmarad a nyáriétól. Ledó Ferenc szerint ez még mindig jobb, mint a féléretten leszedett import, amelyet aztán vegyszerek segítségével érlelnek a szállítás ideje alatt. És hogy senki ne gondolja, hogy csak a hazafiság beszél belőle, a FruitVeb elnöke beszédes adatokat is említ: az uniós piacon átlagosan a zöldségek 1,5-2 százalékában találnak vegyszermaradékokat, a Magyarországra télen hozott mennyiség 2-4 százalékában, míg a belföldön termelt zöldségek alig 0,6-0,7 százalékában. „A magyar élelmiszer-biztonsági előírások uniós összehasonlításban is szigorúak, tehát mindig megéri a saját terméket választani” – szögezte le a szakember.


Ráadásul keresik is

A szakmaközi szervezet elnöke szerint a vásárlók keresik a magyar termékeket, ahhoz, hogy ki is tudják őket szolgálni, termálvízzel fűtött melegházak sokaságát kellene még építeni. Ez persze különösen drága műfaj: egy termálkút 3-5 hektáros fóliasátrat tud kifűteni, ám egy ekkora sátor felépítése nagyjából egymilliárd forintba kerül, a kút és a fűtőrendszer kialakítása pedig további 150-200 millió forint. A kutak vízjogi engedélyét 1,5-2 évbe telik megszerezni, ha egyáltalán megkapja a gazda. „Többen is vállalkoznának rá, hogy új melegházakat építsenek, de attól tartanak, ha meg is nyerik rá a pályázatot, a kutat nem fogják tudni engedélyeztetni, és kicsúsznak a kiírásban megadott határidőből” – fejtette ki Ledó Ferenc.

 

Túlszabályozás

A szakember szerint a túlszabályzás a fejlődés kerékkötője – más például a víz kitermelésének és más a felhasználásának a felügyeleti szerve –, de úgy véli, hamar rendet lehetne tenni a területen, ha a termált kivennék a teljes vízszabályozásból, és külön kezelnék. A kitermelt termálvizet ma már nem kell visszasajtolni a földbe, de magas sótartalma miatt a jogszabályok szennyvízként kezelik, amit kezelni kell, mielőtt a folyókba vezetnék. „Ha környezetvédelmi szempontból nézzük, az is jó kérdés, hogy vajon a termálvíz miatt elszikesedő talaj a károsabb, vagy a gázzal fűtött sátrak szén-dioxid-kibocsátása” – említette meg a sokrétű téma még egy vetületét Ledó Ferenc.


 
A szakma összezárt

A szakma összezárt, az agrárszervezetek gyakorlatilag egységesen állnak ki a földhővel fűtött sátrak mellett, és a jelek szerint hangjuk a döntéshozókig is eljutott. Az ügy már az illetékes parlamenti szakbizottságnál tart, és ha ott támogatják, hamarosan az Országgyűlés is tárgyalhatja – árulta el a FruitVeb elnöke. Hozzátette: a kedvező döntésre már nagyon várnak a gazdák, a Dél-Alföldön sokan szeretnének fejleszteni, 40-50 új kutat is fúrnának, ha tudnák, hogy a kutak engedélyét viszonylag hamar be tudják szerezni.


 
Ha kút nincs, a LED is jó

A vállalkozói kedvet a LED-technológia elterjedése is magyarázza. Nyugat-Európában, főként Hollandiában már elterjedt a melegházak világítása az olcsó fényforrásokkal, és Magyarországon is egyre több helyen használják ezt a megoldást, egyelőre főként palántázásnál. „Ha a növények a megfelelő hullámhosszú fényt kapják a fóliasátrakban, akár a nyárihoz hasonló minőséget is elő lehetne állítani, ennek jóvoltából a hazai mellett a nemzetközi piacokat is meghódíthatnák a magyar primőr zöldségek” – summázta Ledó Ferenc.
 
 
Forrás: