Kis türelmet,
feldolgozás folyamatban ...

MIÉRT VAN PIROS ÉS ZÖLD LÁMPA A HAJÓKON ÉS A REPÜLŐKÖN?

2016-12-10

 
Lehet, hogy eddig észre sem vetted, hogy a hajók és repülők oldalán is piros és zöld fények égnek? Mostantól jobban meg fogod figyelni, ráadásul ha ezt elolvasod, akkor azt is tudni fogod majd, miért vannak ott.
 
Az egész piros és zöld lámpa dolog 1889-ben kezdődött, amikor egy nemzetközi tengerészeti konferencián, Washingtonban kimondták a résztvevők, hogy igen-igen hasznos lenne a hajókarambolok elkerülése szempontjából, ha a hajókon lenne valami fényjelzés, ami a távoli szemlélőnek is egészen egyértelműen megmutatja, hogy az adott jármű akkor jön, megy, ráadásul melyiket milyen irányban teszi meg.
 
Addig ugyanis ilyesmi nem volt előírva, sőt, az 1850-es évekig az sem volt előírva, hogy bármilyen fényjelzés legyen a hajókon. Aztán 1890-től az USA-ban, 1897-től kezdve pedig világszerte elfogadott lett az a rendszer, ami nemcsak a repülésbe, de még az űrrepülésbe is átkerült.
 
A lényeg a következő. A hajók két oldalát két színnel jelölik meg: a bal oldal a piros, a jobb oldal a zöld fényt kapja. A korai szabályozás még előírta azt is, hogy a hajók árbocán jó magasan, illetve a tatnál, vagyis a hajó végén is legyen egy-egy fehér lámpa. Fontos részlet még az is, hogy a fények nem teljes körben világítottak, hanem csak egy bizonyos fokban, pont azért, hogy csak elölről vagy épp csak hátulról lehessen őket látni. A négy fény együtt baromi egyszerűen leolvashatóvá teszi egy hajó haladási irányát, ahogy ezt ez a wikipédiás ábra is jól mutatja:
 
 
 
Természetesen a rendszer úgy igazán hatásos, hogy ha tudjuk, hogy a piros és a zöld az irányon túl azt is jelzi a hajóknak, hogy kinek van elsőbbsége. Ez sem bonyolult: ha két hajó találkozik, az mehet előre, aki a másik zöld oldalát látja, annak pedig, aki a piros fényt kapja, el kell engednie őt. Na jó, ez ennyire azért nem egyszerű, manapság már egy csomó más tényező is játszik, például a nagyobb hajók nyilván elsőbbséget élveznek a kisebb, könnyebben megállókkal szemben, illetve az épp halászó halászhajók is meglepően sokszor kapnak elsőbbséget nagyjából bármilyen egyéb hajóval szemben – akit érdekel kicsit részletesebben a hajózási KRESZ, az itt nekiállhat olvasgatni az 1972 óta nagyjából változatlan alapokat.
 
Az 1900-as évek elejére tényleg nemzetközi sikert elérő rendszer olyan látványosan csökkentette a hajózási baleseteket, hogy a hajózásból rengeteg szakszót és elvet átvevő repülésnél nem is volt igazán kérdés, hogy alkalmazzák-e. Az persze más kérdés, hogy a mai modern repülésirányításban a lámpák szerepe kicsit átalakult.
 
 
Egyrészt a helyzet- és irányjelző lámpák fénye most is fontos, de jó pár másik fényforrás is van a gépeken, melyek szerepe jóval nagyobb. A hajózásból megörökölt rendszer alapján a bal szárny végén van egy piros, a jobb szárny végén pedig egy zöld lámpa, melyek inkább oldalra, illetve valamelyest hátrafelé is világítanak – ezek mondják meg, hogy a repülő melyik oldalát látjuk épp. Ezen kívül a helyzetjelző lámparendszer még legalább négy, fehér fényű lámpát tartalmaz: kettő a szárnyak végén, egy a gép farkán, egy pedig a gép törzsén, alul, de hátul kap helyet. Ezek együtt adják a repülők láthatóságra alapuló ütközéselkerülő rendszerét: ahogy a hajóknál, itt is él az a szabály, hogy aki a másik piros lámpáját látja, annak ki kell térnie, míg ha valaki zöld oldalt lát, akkor folytathatja az útját abban bízva, hogy a másik ki fogja kerülni.
 
Érdemes még megemlíteni a logo-fényt is – ez a légitársaságok jelzését világítja meg a nagyobb gépek farkán, illetve szintén a nagyobb, utasszállító vagy tehergépeknél sokszor tesznek világítást a futóműgondola és más, kritikus részekhez, hogy éjjel is meg lehessen vizsgálni, hogy minden rendben van arrafelé a géppel. Szintén érdekes a gép tetején lévő, pirosan villogó lámpa, mely valójában csak akkor villog pirosan, ha a gép hajtóművei járnak - ezzel figyelmezteti a földi személyzetet arra, hogy érdemes odafigyelni, ki merre jár a környéken, nehogy beszippantsa valamelyik hajtómű. De a repülőknél itt még nincs vége. Van például a gurulásnál használt fény, mely közvetlenül a gép előtt lévő talajt világítja meg, hogy lássa a pilóta, merrefelé jár a reptéren, illetve hasonló a leszállófény nevű dolog is. Ne tévesszen meg senkit, hogy ezt használják felszálláskor is: ez egy baromi erős, reflektorszerű lámpa, mely egyrészt megvilágítja a gép előtti teret, másrészt jó messziről láthatóan mutatja, hogy van ott valami, vagyis a láthatóságot is segíti. Nagyobb forgalmú reptereken lehet is látni, hogy a gépek nem csak leszálláskor és felszálláskor használják, de bekapcsolva tartják sokszor egészen addig, míg kevésbé forgalmas helyre érnek, vagy el nem érik a 10 ezer lábas magasságot, esetleg magát az utazómagasságot. A kisebb gépeknél azonban a pilótáknak figyelni kell arra, hogy a leszállófény eszi az energiát, így nem szabad a szükségesnél tovább használni, hogy ne terheljék túl az elektromos rendszert.
 
                  
 
A helyzetjelző fényeket később az űrhajózásban is bevezette néhány résztvevő, bár ott nincs ilyen előírás. A Cygnus és a Dragon űrkapszulák azok, melyek bal oldalán piros, jobb oldalán zöld LED-fény ég, de könnyen lehet, hogy pár évtized múlva az űrhajózásban is kötelezővé teszik a fényalapú ütközéselkerülést, ha egyszer lesz akkora forgalom.
 
 
 
Forrás:
www.index.hu